11.-12. Fejezet

 

TIZENEGY

Fordította: Aiden

 

 

Shayla

 

Elkészítem a vacsorát, majd bekapcsolom a tévét. Vinnie odakint a bokszzsákját püföli, ahogyan az elmúlt egy órában tette. Szereti formában tartani magát; szinte sosem lazít vagy pihen. Azt hiszem, ettől van olyan fitt teste. Mire bejön, már hozzáfogtam az evéshez nélküle. 

– Szólhattál volna, hogy kész a vacsora – húzza el a száját a félig üres spagettistányéromat látva.

– Nem akartalak zavarni – felelem, lenyalva a szószt a számról. – A tiédet beraktam a mikróba, a fokhagymás kenyér meg a sütőben van.

– Előbb gyorsan lezuhanyozom– mondja, még mindig a tányéromat bámulva. – Jó illata van.

– Az íze is jó.

Türelmetlenül felmorran, majd távozik a fürdőszoba irányába, magamra hagyva a tv előtt nyugodtan enni. Húsz perccel később tér vissza, kezében a saját vacsorájával, ami jóval nagyobb adag, mint az enyém volt. Leül mellém, a combunk összeér.

– Mit nézünk? Hol a távirányító?

– Miért? Úgyse kapcsolhatod át– felelem, becsúsztatva a távirányítót magam mellé a kanapé oldalába. – Majd nézheted, ha ennek vége.

– Nem vagyok hajlandó azt bámulni, hogy férfiak kiltben rohangálnak– morogja, miközben egy adag spagettit töm a szájába. Elvigyorodom magamban, és tovább nézem.

Semmiképp sem fogom azért átkapcsolni, mert ő idegenkedik a kilttől, különösen azért, mert számos más ok közül ez az egyik, amiért szeretem ezt a műsort.

– Jelenleg ez a legjobb, amit adnak– felelem, lerakva a tányéromat a dohányzóasztalra. – Van kedved később társasozni velem?

– Nem igazán.

– Miért?

– Mert nincs kedvem?

– Miért?

– Mert azt mondtam.

– Vénség– mormogom. – Nem mintha lenne jobb dolgod.

– Talán megnézek valami normális adást.

Összeszorítom a szám.

– Miért vagy olyan mogorva? Szexuális frusztráció? – gúnyolom.

– Nem – válaszolja szenvtelenül. – Ami azt illeti, már megvoltam magamnak az előbb a zuhany alatt.

Ettől egy kicsit megilletődöm, de gyorsan visszanyerem a lélekjelenlétem.

– Az nem olyan jó, mint az igazi.

– Valóban – néz egyenesen a szemembe. – De sokkal kevesebb bonyodalommal jár. – Leteszi a kiürült tányérját az asztalra az enyém mellé.

A pasasnak minden átkozott dologra van valami válasza.

– Az igaz. Hasonló dolgot műveltem, mielőtt az a pók megzavart volna.

Felkeltem a figyelmét.

– Magadhoz nyúltál, mikor a pók felszaladt a lábadra?

Bólintok és elégedettséggel tölt el, ahogy a szeme elkerekedik.

– Vagyis nem volt alkalmad befejezni, amit elkezdtél?

Megrázom a fejem.

– Ami azt illeti, a pók eléggé elvette a kedvemet tőle.

– Most nincsenek pókok errefelé– néz rám sokatmondóan. – És akár én is segíthetek.

– Nem tudom, miért törődsz vele– mondom tanulmányozva őt. – Te legalább annyira próbálsz nem dugni velem, amennyire ugyanezt én próbálom elkerülni. Úgy gondolod, hogy a célozgatásaid és a virágnyelv majd visszatartanak, esetleg el is rettenek tőled, de rosszul gondolod. Miért van arra szükség, hogy távolságot teremtsünk egymás között, Vinnie? Aggódsz, hogy nem fogsz tudni ellenállni a kísértésnek?

– Te nem? – kérdez vissza, megnyalva az ajkát. – Nem vagy kíváncsi, mennyire jó lehet velem? Hogy milyen hangosan sikoltoznál alattam? Hogy hányszor tudnálak elélveztetni csak a számmal?

Ami azt illeti, mindezekre tényleg kíváncsi voltam, sőt, még sok minden egyébre is, de ahogy tőle hallom ezeket a dolgokat, önkéntelenül az ajkamba harapok. Most mindketten a tűzzel játszunk, húzzuk egymást, és akárhányszor próbálom ezt letagadni, tudom, csak idő kérdése, hogy egyikünk beadja a derekát.

– Eszedbe jutott már, hogy milyen ízem lehet? Vagy, hogy hangos vagyok vagy csöndes? – kérdezek vissza, kibújva a válaszadás alól.

– Shay…

– Hangos vagyok– felelem bátran. – És a mellbimbóim gyalázatosan érzékenyek. Már attól is nedves leszek, ha eljátszadozol velük.

Megdermed, és élesen szívja be a levegőt. Lenézve észreveszem, hogy farka nekifeszül szürke nadrágja anyagának. Felnyögök, amikor megsejtem, mekkora lehet.

– Tetszik, amit látsz? – kérdi mély, dörmögő hangon.

Én kezdtem ezt az egészet, de most nem tudom, mitévő legyek. Egy mozdulat, egy szó, és mindketten meztelenül végezhetjük, a farkával bennem. Nincs visszaút. Ettől függetlenül nem muszáj, hogy bárki is tudjon róla, nem mintha mesélnék erről akárkinek.

– Hogy a viharba ne – ismerem be nagy levegőt véve. – Basszus, Vinnie. Mi a fenét művelünk itt? Nem szeretném, ha megbánnánk.

– Tudom – feleli, végighúzva a kezét borotvált fején. – Basszameg!

Feláll, és nem tudom levenni a szemem a farkáról. Komolyan remélem, hogy nem hordja ezt a nadrágot házon kívül. Olyan, mint egy jóganadrág, nem sok mindent bíz a fantáziára.

– Igyekszem rendesen viselkedni, Shay, de baszki, ha így bámulod a farkam, mégis mi a szart vársz tőlem? Most legszívesebben a vállamra kapnálak, felrohannék veled a hálószobádba, és meg sem állnék az ágyadig. Aztán addig falnálak, amíg az arcomra folyna a gyönyöröd. Majd beléd akarok merülni, és addig baszni téged, míg a nevemet nem sikoltozod.

A levegő sűrűbb lett, ahogy bámultunk egymásra. Testem a sürgető vágytól kipirult. Mellbimbóim megkeményedtek, és éreztem, hogy a bugyim átnedvesedik.

És még csak hozzám sem ért.

Elindul, hogy elsétáljon mellettem, de aztán megáll. Két ujjával megcsippenti az állam, egy gyors csókot nyom a számra, aztán elviharzik. Ennyi? Megérintem az ujjaimmal az ajkam, bosszankodom, de tudom, hogy ebben ő a felelős. Egyáltalán számít az, hogy ki a felelős? Talon soha nem mondott nekem olyat, hogy tartsam magam távol Vinnie-től, bár azt hiszem, ilyesmit nem is kell mondani. Nem mintha az lenne a szokásom, hogy a védelmemre küldött férfiakkal keféltetem meg magam. Általában sokkal jobban aggódom amiatt, hogy életben maradjak, és ne kerüljek az ellenség kezére, de Vinnie mindent megváltoztatott. Inkább ellazulok minden mást illetően, mert valamilyen oknál fogva bízom abban, hogy ő tudja kezelni a helyzetet.

Gondolkodás nélkül felpattanok, lábaim elindulnak Vinnie után, aki a medence szélén áll.

– Nem jó ötlet, Shay – morogja oldalra fordítva a fejét.

– Mit gondolsz, mire készülök pontosan?

Megállok mögötte, kezeimet a hátának támasztom. Hirtelen a bosszú felülkerekedik a szenvedélyen. Amilyen erővel csak bírom, megtaszítom, belelököm őt a medencébe. Ahogy meglátom a csobbanást, nem várom meg, mi fog történni. Berohanok a házba, fel az emeletre a szobámba, kulcsra zárom az ajtót, és kuncogva bebújok az ágyamba.

Egyik jól járható útja, hogy gondoskodjam az erekciójáról.

Még mindig vihogok, de elcsendesedem, mikor dörömböl az ajtómon. Fejemre húzom a takarót, mintha elbújhatnék, mint valami kislány az ágya alatt rejtőző szörnyektől.

– Shay, nyisd ki a kurva ajtót – vicsorogja, majd újból dörömböl.

Kikukucskálok a takaró alól, csak a szemem látszik ki.

– Nem lehet! – kiabálom ki neki. – Már lefeküdtem. Majd reggel megbeszélhetjük.

A szemem felcsillan, mikor meghallom, milyen kreatív szitokszavakat mormol odakinn. Léptei zaja lassan elhalkul, én pedig belesüppedek a matracba, és bámulom a plafont. Csak idő kérdése, hogy mi ketten együtt feküdjünk ezen az ágyon, és minden egyes alkalommal, mikor erre gondolok, egyre kevésbé tűnik rossz ötletnek, sőt, inkább eldöntött dolognak. Többé úgysem látom őt, és a vonzás megvan közöttünk, szóval miért is ne? Ki tudja, mikor lesz alkalmam legközelebb együtt lenni egy férfival, és olyat sosem találok majd, mint Vinnie. Ki tudja, meddig élek? Ettől a nagyon kijózanító gondolattól inspirálva úgy döntök, minden aggályomat félreteszem, és csak egy kicsit élvezem az életet.

Holnap Vinnie az enyém lesz.

Miután megbocsátotta a medencénél történt incidenst.

TIZENKETTŐ

Fordította: Aiden

 

 

Vinnie

 

Több időbe került a bosszúm előkészítése, mint terveztem. Belevigyorgok a kávésbögrémbe, mikor megjelenik a lépcső tetején, könnyed és bizonytalan léptekkel jön lefelé. Óvatosan közelíti meg a konyhát, aztán megáll és türelmesen várja, hogy ránézzek. Mikor rájön, hogy hiába vár, megköszörüli a torkát és megszólal:

– Jó reggelt!

Figyelemre sem méltatom, ez a tervem első része, elballagok a nappaliba, helyet foglalok a kanapén, és bekapcsolom a tévét. Utánam jön, leül, és vizslat a szemével.

– Az igazsághoz hozzátartozik, hogy te kezdted, nem én– sóhajt egy nagyot. – A tüntető hallgatásod azt jelenti, hogy ma nem megyünk sehová?

Feláll, és megkérdi:

– Készítek reggelit, te kérnél valamit?

Csönd.

Amint eltűnik a konyhában, hátradőlök és várok. Egy, kettő, három, négy…

Sikolya visszhangzik az egész házon, mire szélesen elvigyorodok. Igen, a műpók, aminek a megalkotása fél óra munkámba telt, megtette a hatását. Berohan a nappaliba, és az ölembe ugrik. Amikor meglát vigyorral a képemen, elfintorodik, és abbahagyja a jajveszékelést, csak mellei emelkednek és süllyednek a szokottnál gyorsabban.

– Akkora egy seggfej vagy! – csap rá a vállamra.

Átkarolom, és a mellkasomra vonom.

– Megérdemelted.

Annyira kurvajó illata van, eper és porcukor. Haja még kissé nedves a zuhanyzástól, és a bőre olyan puha és sima. Beletemetem arcomat a nyakába.

– Tudod, kicsit szemét vagy, amiért belelöktél a medencébe. Senki más nem úszná meg ennyivel.

– Nem hiszem, hogy megúsztam volna– mormolja, s megérinti az arcom. – A szívem még mindig majd’ kiugrik a helyéről. Sikerült halálra rémítened.

– Helyes– suttogom mogorván, és hátrébb dőlve a szemébe nézek. – Mi a terv mára?

– Csak úgy ejted a témát– néz rám gyanakodva –, vagy telepítettél több pókot is szerte a házban?

– Ejtem– felelem, és oldalra biccentem a fejem – Legalábbis azt hiszem.

Szemét forgatja.

– Mit szeretnél ma csinálni? Te döntesz.

Valójában legszívesebben ki sem tenném a lábunkat a házból, pirosra verném a szép seggét a tegnapi mutatványáért, szóval tényleg el kellene húznunk innen valamerre, amíg tényleg meg nem teszem.

Tegnap este Talon végre visszahívott, és konstatáltam, hogy elvárja, hogy őrizzem Shayt. Mondta, hogy jelenleg nem lát más lehetőséget, minthogy a házban tartsuk, mivel a klubba nem viheti, mert nem lenne biztonságban. Megjegyeztem, hogy ezt a feladatot akár a saját MC-jén belül is kioszthatná, de nem értékelte az ötletet, ami elég fura. Shaynek a Wild Mennel kellene lennie, nem pedig rejtőzködni, mert ők képtelenek gondoskodni a védelméről. Azt hinné az ember, hogy ha van egy unokatestvéred, aki mellesleg egy MC elnöke, annak azért vannak kiváltságai, de úgy látszik, nem a Wild Mennél.

– Mit szólnál, ha elugranánk ebédelni, aztán úsznánk egyet, vagy ilyesmi? – javaslom.– Gondolom, még nem fogtál bele a reggelikészítésbe.

– Jól gondolod – mormolja fejét a mellemre hajtva. – Olyan kényelmes itt nekem.

Mindkét kezét a mellkasomra helyezi, végigzongorázik az izmaimon, majd lenyúl a hasamhoz.

– Tudod, szerintem tutira találhatnánk valami…aktív szórakozást házon belül is– néz rám vágytól fűtött szemekkel, az ajkába harapva. Nem tudom, mi változott benne tegnap este óta, de valami biztosan.

Előrehajolok, számat az övére nyomom, és így felelek:

– Shay, megígértem Talonnak, hogy egy ujjal sem érek hozzád. Azt akarod, hogy megszegjem a szavam?

Fészkelődik az ölemben, jelezve, hogy tisztában van vele, milyen keményen állok.

– Nem kell megtudnia. Szerinted kibeszélem a nemi életem az unokatestvéremmel? – Elhallgat. – Még amikor volt, akkor sem tettem.

– Ha egyenesen rákérdez, nem fogok hazudni– figyelmeztetem. Nem tudom, mit tenne vele Talon, de lehet rosszabbat, mint amit most átél. Nem félek Talontól, de nem szeretem megszegni a szavam.

– Akkor ne tedd– suttogja lepillantva a számra. – Nem szeretnék önzőnek tűnni, de nagyon kívánlak. Aggódni ráérek majd később is. Csak ennyit szerettem volna közölni veled.

Megmozdul, hogy lecsússzon rólam, de megmarkolom a csípőjét, és nem engedem sehová.

– Vinnie… – nyílik a szája, így kihasználom az alkalmat, és megcsókolom. Úgy értem, igazándiból megcsókolom. Két tenyerembe fogom az arcát, mélyen belemerülök a szájába, megízlelem, imádom, ahogy viszonozza puha ajkaival. Picsába.

Testét az enyémnek nyomja, hozzádörzsöli magát lüktető farkamhoz. A világ megszűnik létezni körülöttünk, ahogy végre megízlelem őt, kóstolót kapok a tiltott gyümölcsből, amitől csak mégjobban vágyom rá. Belemarkolok a hajába, hátrahúzom, hogy végigcsókolhassam a nyakát. Finoman szívogatom, nyelvem végigsöpör vékony bőrén. Sóhajainak hangjától kezdem elveszíteni az önuralmamat, végül leemelem őt magamról, a hátára fektetem a kanapén, s közben egy pillanatra sem eresztem el a száját.

Érezni akarom a bőrét, elkezdem vetkőztetni, ruháját felcsúsztatom a combján, majd a hasán. Felül, és készségesen felemeli a karjait, hogy segítsen levenni magáról. Végül nem marad rajta más, csak hófehér melltartó, hozzá illő csipkebugyival. Lana szerint azok a nők viselnek összeillő alsóneműt, akik szeretkezni akarnak. Mikor ez eszembe jut, önkéntelenül is elmosolyodom, aztán újra megcsókolom.

Shay egészen más…az, ahogyan a maga módján eléri, amit szeretne, bolondulok érte. Végigcsókolom a nyakát, a kulcscsontján haladok lefelé, míg el nem érem a melltartója vonalát. Nyomok oda is egy puszit, majd elkezdem lehúzni róla a kosarat. Tökéletes melle pont beleillik a tenyerembe. Megnyalogatom a jobb mellbimbóját, finoman meg is harapdálom, mielőtt szívni kezdem. Kezét a tarkómra teszi, másikkal a hajamba túr.

– Jézusom, Vinnie – nyögi, mikor a másik melle felé fordulok.

Miközben azt is megkínzom a nyelvemmel, kezem lefelé kalandozik a hasán keresztül céltudatosan a bugyijába. Ujjam gyorsan megtalálja az utat, és megmerítem benne.

Szinte csöpög.

– Baszki, Shay – nyögök fel, megrohamozva a csiklóját. – Annyira nedves vagy, készen állsz rám.

Hátradőlök, megszabadulok a pólómtól, elhajítom valahová a padlóra, aztán felállok, hogy levegyem a nadrágomat is. Egy pillantást vetek Shayre, előttem fekszik fehérneműben, engem figyel vágytól izzó szemmel, így visszatérdelek mellé, és lesegítem róla a bugyiját. Csodálom bársonyos bőrét, összefolyik a számban a nyál, ha csak ránézek. Kikapcsolja melltartója elülső kapcsát, és hagyja lehullani magáról. Kibaszottul gyönyörű minden porcikája.

Kigombolom farmerem gombját, majd lecsúsztatom, a bokszerem követi a példáját. Látom, hogy tetőtől-talpig befogadja a látványt, állva maradok, hagyom, hadd tegye. Alig várom, amíg felfedezi a testem a kezével és a szájával, hogy utána én is ugyanezt tegyem vele. Mikor minden porcikámat sorra vette, rámvillantja legédesebb mosolyát, és széttárja a lábait előttem.

És kinyílik előttem a mennyország kapuja.