HUSZONHÁROM
Fordította:
Meridiana
Vinnie
Utoljára még ütök egyet a bokszzsákba,
aztán hátralépek, jóleső izzadság folyik le az arcomon.
– A
ringben harcolsz? – kérdezi Shay, és a hely felé néz, ahol általában a
fiúk bokszolnak egymással.
– Igen.
Általában azt csináljuk– mondom, miközben a súlyokhoz lépek. Havonta
egyszer összejövünk,hogy megbizonyosodjunk arról, hogy küzdőképességeink a
toppon vannak.
– Nők
is verekednek?
– Faye
és Anna csinálja. Megtanítják a többi nőt néhány önvédelmi technikára. Faye
most terhes, így ő nem tud tanítani, de Annával tudsz beszélni. Fontos tudni
ilyesmiket, egy nap megmenthetik az életedet.
Persze csak akkor, ha én nem
lennék ott, hogy megmentsem az életét.
– Tetszik
az ötlet– mondja, mielőtt a futópadhoz megy.
Nézem a seggét, ahogy elindul,
a füles a fülében, és elkezd futni. A jóganadrág, amit visel, pokolian szexi,
minden domborulatát megmutatja. Amikor a farkam kezd felállni, rájövök, nem fog
működni, hogy együtt edzünk. Felemelem párszor a súlyzókat, próbálok nem rá
figyelni, de nem jön össze. Végül leteszem őket, leülökaz egyik padra, és őt
nézem.
– Keményen
nyomod, azt látom– mondja Tracker kuncogva. – Ha látnád magad, pont úgy
nézel ki, mint a leggátlástalanabb mocskos gazember.
– A
legjobb segg, amit valaha láttam– vonom meg a vállam, mivel nem tudom
megcáfolni, amit mond. – Hallottál valamit a kutyusokról?
– Nem,
mi van velük? – kérdezi.– És egyébként is ez az én ötletem volt, te
seggfej. Elloptad és ráadásul a három legjobbat, különböző tenyészetekből.
Felülmúltad magad!
Az egész testem rázkódik a
röhögéstől.
– Shay
imádja az állatokat. A kedvenc helye egy kurva állatkereskedés, így meg akartam
neki adni ezt a boldogságot. Ez nem jelenti azt, hogy lenyúltam az ötletedet,
haver.
– Nos,
úgy látom, működik, nemde? – mondja, miközben a haját egy olyan kibaszott
férfikontyba köti, amitől valamiért a csajok megőrülnek. – Szóval, mit
mondtál a kutyákról?
– Shay
rábeszélte Faye-t a többi befogadására– mondom vigyorogva. – Ő elég
ravasz, szóval ráhagytam. Faye is, és Clover is befogad egyet közülük.
Valószínűleg a seggfej
unokatesójától tanulta ezt.
– A
legjobb dolog, amit tehetett– ért egyet Tracker, és leveszi a pólóját. – Sin
hogy fogadta?
– Azt
mondta, nem maradhatnak a kutyák.
– És
Faye mit csinált?
– Elment,
és vett három kutyakennelt, rajta a kutyák nevével– mondom, elhúzva a számat. – Aztán
valahogy megvesztegette Sint, hogy igent mondjon. Ki tudja, milyen kreatív tud
lenni, ha el akar érni valamit nála.
– Nem
is akarom tudni – nevet Tracker. – Talán kijátszotta a terhes
kártyát.
– Talán
– értek vele egyet, és a szemem ismét visszatér Shayre.
– Szóval,
akkor itt marad? – kérdezi Tracker követve a tekintetemet. – Ti
ketten kibaszottul elválaszthatatlanok vagytok. Tudom, hogy szükséged van rá,
de nem igazán beszéltél arról, hogy az old ladyddé teszed.
– Ez
még túl korai– felelem, és felállok. – Még jobban meg kell ismernünk
egymást.
– Ennél
egy kicsit jobban– fűzi hozzá Tracker, mielőtt elmegy, hogy elkezdjen edzeni.
Nem tudom, miért akarja
mindenki megmagyarázni nekem, hogyan intézzem a dolgaimat Shayjel, és
egyáltalán nem tudom elmagyarázni anélkül, hogy az ne hangozzék úgy, mintha egy
farok lennék. Egyszerűen most élvezem a vele töltött időt, és ezzel egyidőben
igyekszem megmenteni a seggét, szóval esélyt adok annak, hogy az old ladym
legyen. Ha őszinte akarok lenni magammal, pontosan ez a terv. De erről nem kell
bárki másnak tudni. Shay leszáll a futópadról,kiveszi a fülest, és felém
közeledik.
– Tudom,
hogy 20 perc kardió szart se ér, de éhes vagyok– mondja szégyenlősen rám
nézve. – És Colt is hiányzik.
– Nekem
még maradnom kell, és súlyzózni egy kicsit– rázom meg a fejem. – Összezavart
a feneked.
Megfordul, és egy kicsit megrázza,
amitől felmordulok.
– Tűnés
innen, te kis csábító!
Leejti a törülközőjét, és
lehajol érte, a feneke csábítóan emelkedik a levegőben.
– Komolyan?
Felegyenesedik,
és vet rám egy csábító pillantást válla felett. – Akkor később találkozunk.
Lenézek
a rövidgatyám dudorára, és felsóhajtok.
* * *
– Mit
vettél a szülinapomra?– kérdezi Faye, miközben egy pár tojást süt épp. – Csak
azt akarom tudni, mekkora, tudod, hogy tudjam, neked mekkorát vegyek majd. Egy
kocsitól egysajtburgerigterjedő skálán kb. mekkora az ajándékom?
Sinre
nézek azzal a „hogy a picsába vagy képes vele élni” pillantással, ő csak somolyog,
és issza a kávéját. Először is, még semmit nem vettem Faye-nek, mert soha nem
jut eszembe, mikor van a szülinapja, másodszor, egy ideje nem igazán voltam
vásárolgatni.
– Valahol
a kettő között– mondom neki, és morcosan nézem Sint, aki csak kuncog.
– És
te mit vettél a te gyönyörű feleségednek, haver?
– Meglepetés
– mondja faarccal.
– Imádom
a meglepetéseket – mondja Faye,miközben kirakja a tojásainkat a tányérra.
Sinre
nézek, aki némán azt mondja: Nincs egy
kibaszott ötletem se.Mikor lesz a szülinapja?, tátogom én is. Jövő szerdán, válaszolja, mosolyog, míg
Faye odateszi elénk a tányérjainkat.
– Köszi.
– Köszi,
szívem – mondja Sin. Elkapja, és megcsókolja a hasát.
– Szívesen.
Nem tudok ma vacsit csinálni, szóval valaki másnak kell gondoskodnia róla.
Mennem kell dolgozni. Ne felejtsd el felvenni Clovert a suliból. – Megcsókolja
Sint.– Este találkozunk.
Faye-nek
és Sinnekvansaját háza, habár itt töltik idejük nagy részét. Nekem is van egy,
de épp kiadtam. Szeretek a klubban élni, és nem tervezem, hogy a közeljövőben
elköltöznék.
– Vinnie,
Shay reggelije a serpenyőben van– mondja, megpuszilja az arcomat, és
kiviharzik a konyhából, hogy az ügyvédi irodába menjen.
– Mit
csináltok ma Shayjel?
– Úgy
fest, veszünk a nejednek valami ajándékot… a kocsi és a sajtburger között.
Sin
ugatásszerűen felröhög.
– Olyan
más, nem úgy látod? Soha nincs egy unalmas pillanat.
– Olyan,
mint egy kibaszott szuperhős. Reggelit csinál nekünk, aztán megy az irodába, ahol
hasonlóan nyomja, nagyszerű anya, és mindemellett egy nundzsakut hord a
táskájában. – itt megállok egy pillanatra.– Amivel mellesleg egyszer
meg fog ölni valakit.
– Nem
is beszélve arról, hogy milyen a hálószobában – fűzi hozzá Sin vigyorogva.
–Erről
egyáltalán nem akarok hallani – mondom zavarodottan.
Shay
jön frissen zuhanyozva a konyhába.
– ’reggelt,
Sin.
– Jó
reggelt, éhes vagy? Fogj egy tányért – int a fejével a tűzhely felé. Shay
kiszolgálja magát, és leül mellém.
– Találd
ki hova megyünk ma!
– Hová?
– kérdezi kivéve a pirítósát.
– A
plázába, hogy vegyünk Faye-nek szülinapi ajándékot – nézek visszaSinre.–
Csinálunk itt valami bulit is neki?
– Tarthatnánk
neki egy meglepetés bulit! – javasolja Shay, és felcsillan a szeme. – Ő
mindig mindenkiért megtesz mindent, és vicces lenne.
– Faye
rá fog jönni – mondjuk Sinnel egyszerre.
Shay
elneveti magát, és a szemeit forgatja.
– Mi
lenne, ha a tényleges szülinapja előttre szerveznénk. Nem hiszem, hogy
számítana ilyesmire.
– Vállalod,
hogy megszervezed? – kérdezi Sin elgondolkodva.
– Igen,
persze.– Rám néz. – Neked kell elvinned mindenhova, hogy mindent
beszerezzünk, ami csak kell.
– Ez
nem gond.
Ezt
mind meg tudjuk végül is ma csinálni. Megvenni Faye ajándékát, a dekorációt, és
az összes szarságot ami kell. Aztán egy nappal a buli előtt csinálunk egy nagy
bevásárlást.
– Akkor
megcsináljuk? – kérdezem mindkettőjüket.
– Azt
hiszem,minél több embernek mondjuk el, annál valószínűbb, hogy Faye kitalálja.
Egyedül kell ezt az egészet megszerveznünk, csak annyit mondunk mindenkinek,
hogy jöjjenek ide, mondjuk szombat este. Ez nem olyan szokatlan, és csak pár nappal
lenne a szülinapja előtt – javasolja Shay.
– Ez
azt hiszem, tökéletes – mondja Sin kék szemét Shayen tartva.
Lenyűgözöttnek tűnik, és most először látom őt megenyhülni egy kicsit Shay
irányába. Tudom, hogy eleinte bizonytalan volt vele szemben, a kapcsolata
Talonnal, és az előtörténete nem volt egy fényes alap, de személyesen
ellenőrizte, nem akarta, hogy bajba keveredjek, hacsak nem éri meg. De nem kell
aggódnia, mert ő mindenképp megéri.
Fordította: Jane
Shayla
Chet Faker „I’m into You”[1]dala tölti be a kocsi belsejét, ahogy úton vagyunk a
pláza felé. Izgatott vagyok, lepillantok a listára, amit összeállítottam
azokról a dolgokról, amelyekre szükségünk lesz a hétvégén.
– Ne feledd, maradj
mellettem, ne kóborolj el – oktat ki Vinnie, már sokadszorra.
– Nem fogok, nem vagyok
hülye, Vinnie. Nem tűnök el a szemed elől, és nem is fogunk bámészkodni, csak
bemegyünk, megvesszük, ami kell és kint is vagyunk. Egyébként mit szeretnél
venni neki szülinapjára?
– Reméltem, hogy erről
majd te gondoskodsz – vallja be Vinnie rám pillantva, majd az útra szegezi a
tekintetét. – Nő vagy, ő is nő, érted, hogy hová akarok kilyukadni?
– Általában mit veszel
neki? – kérdezem felhúzva a szemöldököm.
– Tavaly egy
ajándékkártyát vettem neki a kedvenc kozmetikai boltjába, ahol amúgy is egy
temérdek pénzt elkölt.
– Mit szólsz egy arany
karkötőhöz vagy valami hasonlóhoz? – javaslom. – Mondjuk, attól függ, hogy
mennyit akarsz költeni. Használhatom a hitelkártyám, hacsak nem jöttek rá a
hamis személyiségemre, és le tudnak nyomozni, ha használom.
– Mi a faszért kérnélek
meg, hogy költsd a saját pénzed? – kérdezi Vinnie bosszúsan. – Nincs szükséged
a kártyádra vagy az apád pénzére. Mindent meg tudok adni, amire szükséged van.
– Van pénzem – mondom
némiképp védekezően. Nem akarom, hogy ő fizessen mindent, amikor van félretett
pénzem. Nem igazán tetszik az ötlet, hogy egy férfi így gondoskodjon rólam,
szeretek egy kicsit függetlenebb lenni, főleg, hogy apám meghalt, és egy halom
pénz csücsül a bankban. A számlái fedőcégek nevei alatt futnak, és én hozzájuk
férhetek, ha netán valami történne vele. Az a tervem, hogy nagy részét
eladományozom, de annyit megtartok, hogy tudjak venni egy házat és eléljek
belőle, ameddig nem találok magamnak egy teljes munkaidős melót.
– Tudom, hogy van pénzed,
Shay – mondja ingerülten. – De gondodat akarom viselni, és képes is vagyok rá.
Nekem is van pénzem, tudod jól. Nem kibaszott millióim, mint neked, de annyi
van, hogy jó életet tudjak biztosítani számunkra.
Néha úgy beszél, mintha az
lenne a terve, hogy örökre együtt legyünk, máskor meg, mintha fogalma sem lenne
arról, hogy mi van köztünk. Őszintén, szerintem ő sem tudja, hogy mi a francot
tartogat számunkra a jövő, ahogy én sem. Jobban akarom őt, mint bármit ezen a
földön, de ez tök hülyén hangzik, főleg ilyen rövid idő után. Megtartom
magamnak eme gondolataimat, de végső soron egyszer beszélnünk kell ezekről. A
tetteknek ugyanakkor nagyobb súlyuk van, mint a szavaknak, és úgy bánik velem,
mintha én lennék az asszonya. És az is vagyok, az övé vagyok.
– Nem kell gondoskodnod
rólam – mondom gyengéden. – Ha hozzáférek a pénzemhez, akkor nagyon szívesen
szállok be mindenbe. Nem tetszik, hogy mindent te fizetsz, ez valahogy
életidegen számomra.
A kuncogása meglep.
– Mi olyan nevetséges?
– Csak azon gondolkodom,
hogy milyen beképzelt és önzőnek képzeltelek el, és ahhoz képes egyáltalán nem
vagy olyan, ahogy ezt folyton folyvást bizonyítod is. Kössünk üzletet. Egyelőre
engedd, hogy én gondoskodjak mindenről, aztán, ha minden száz százalékig
biztonságos, akkor azt csinálsz a pénzeddel, amit csak akarsz, de egyelőre én
fogok gondoskodni rólad. Odaadom az egyik kártyámat, és arra használod, amire
csak akarod. Nem kell tőlem semmit kérned, ez a tied, azt csinálsz vele, amit
csak akarsz.
Ez igazán édes volt tőle, mert
nem igazán tudok rosszabbat elképzelni, mintsem pénzt kuncsorogni tőle, így az,
hogy van egy saját kártyám, amit magyarázkodás nélkül használatok, nagyon
figyelmes részéről. Bárhogy is legyen, minden fillért vissza fogok fizetni
neki.
– Rendben – egyezek bele
vonakodva.
– Annyit költesz Faye
ajándékára, amennyit csak akarsz, nem zavar – folytatja, majd a kártyát a
combomra teszi, hüvelykujjával köröket rajzol a bőrömre. – Mondd csak, mi van a
listádon.
– Ajándék, lufik,
szülinapos felirat, tortarendelés – mondom lepillantva. – Úgy gondoltam, hogy
egyszerűbb lenne műanyag tányérokat, evőeszközöket és poharakat venni. Meg a
pia. Fogok készíteni néhány koktélt Faye-nek, mivel nem ihat alkoholt. A kaját
meg tudjuk venni pénteken vagy akár szombaton reggel.
– Akár meghívhatunk egy
DJ-t is a Riftből – javasolja, főleg tudva, hogy Faye mennyire szeret táncolni.
– Szerintem tetszene neki.
– Nagyszerű ötlet!– bámulok
rá. –Szerintem szuper lenne, Vinnie. Elbújunk hátul, majd Sin bevezeti, és
remélhetőleg tényleg meg fog lepődni.
– Azért ne becsüld alá –
mondja Vinnie szárazon. – Egy kibaszott nindzsa.
– Elhiszem – mondom
mosolyogva. –Először akkor… mit szólsz egy ékszerbolthoz? Tiffany’s? Vagy talán
egy menő márkás táska, mert melyik nő ne szeretne egy olyat?
Vinnie összerándul, de azért
bólint.
– És még a kocsiban sem
várhatok azok a seggfejek miatt, akik a nyomodban vannak. Esküszöm, már csak e
miatt is kinyírom őket.
Forgatom a szemeimet és
grimaszt vágok, hogy mennyire egy dráma királynő, aztán odahajolok, és csókot
nyomok az arcára.
– Túl fogod élni, Vinnie.
Majd igyekszem.
♥️♥️♥️
VálaszTörlésköszönöm!
VálaszTörlésKöszönöm!
VálaszTörlésKöszönöm szépen!❤❤❤
VálaszTörlés